A nyakláncok története nagyon régre nyúlik vissza, hiszen egy ősi kiegészítő, amit már az első emberek is viselték amulettek formájában. Persze nem kell swarovski kristályos ékszerre gondolni, mert ezek még nagyon kezdetleges kiegészítők voltak és leginkább a vadászat alkalmával elejtett állatok csontjaiból és fogaiból készült darabok voltak. Ezeket a tárgyakat egy egyszerű bőrdarabra fűzték fel, hogy szerencsét hozzanak a vadászat során, vagy megvédjék őket az ártó szellemektől. A világtól elzárt törzseknél ma is megfigyelhető, hogy bár ruhát szinte alig viselnek, a nyaklánc és egyéb ékszer kiemelt szerepet tölt be az életükben.
A nyaklánc ősi szerepe még a modern társadalmakban is megtalálható átalakulva a mostani hitvilághoz. Sokan tulajdonítanak gyógyító erőt és spirituális tulajdonságokkal ruháznak fel egy-egy jelképet, bízva abban ,hogy a mindennap a szívük felett hordott medál segíteni fog. Gyakori, hogy különböző természetes köves és kristály nyakláncok gyógyító erejét hirdetik, holott erre semmilyen bizonyíték nincs. Ebből is látszik, hogy a hit ereje is segíthet.
A nyakláncok alapanyaga évszázadokon át a bőr, kő és ehhez hasonló természetben könnyen megtalálható anyagból készült. Az emberiség fejlődésével előre lépett az arany és ezüst, majd a bronz és a különböző fémek.
A középkortól a nyakékek státuszszimbólummá váltak, hiszen az uralkodók mellett a magasabb rangú emberek is óriási arany nyaklánccal jelezték hivatali tisztségüket.
Összességében véve a nyakláncoknak ősidőktől nagy jelentőségük volt az emberek mindennapi életében és ez a modern időkben még inkább jellemző. Befolyásolta vallásukat, beállítottságukat, hiedelmeiket.
A nyakláncokat ma is szívesen viseli mindenki. Nincs olyan ruha, amelyhez ne tudnánk egy hozzá illő nyakláncot választani. Viselésükkel kihangsúlyozhatjuk ruhánkat, alakunkat és külsőnket. Viselésük magabiztosságot és önbizalmat kölcsönöz. Mindenki bátran viseljen nyakláncot!